A németek már a spájzban: az iskolapadból csábítják a legjobbakat

Ilyen – írják – a német nyelvismereten felül a jó vagy jeles általános iskolai bizonyítvány, a szakirányú középiskolai végzettség, s az érettségi. Most éppen leginkább víz-, fűtés- és klímaszerelőre, épületvillamossági szerelőre, technikai tervezőre mutatkozik igény odakint.

Idehaza e közben az éppen német mintára bevezetett, úgynevezett duális képzés első tanévében elkészült a somogyi hiányszakmalista. – Kiemelt ösztöndíj jár az ezt választóknak (nettó 10-30 ezer forint havonta), s keretszám nélkül bármennyi diák felvehető e képzésekre egy-egy iskolában – tájékoztat Szamosi Lóránt, a Somogyi TISZK főigazgatója. Gépi forgácsoló, ipari gépész, szerszámkészítő, villanyszerelő, elektronikai műszerész, ács, járműfényező, bádogos, gazda, mezőgazdasági gépész – ezek a hiányszakmák most a megyében. A somogyi TISZK két másik képzés érdekében lobbizott jól: érettségire épülő erdész-vadász képzést továbbra is indíthatnak a barcsi Dráva Völgye iskolában (a középrigóci oktatás közel hatvanéves múltra tekint vissza, hangsúlyozza a főigazgató) és visszatérhet a szőlész-borász oktatás a balatonboglári Mathiászba. Mindennek azért van jelentősége, mert az eredeti elképzelések szerint a mezőgazdasági jellegű képzések a vidékfejlesztési tárca fennhatósága alá kerülnének, ám ez a profiltisztítás újabb egyéves haladékot, ha úgy tetszik, „gondolkodási időt” kapott. 

További finomhangolásokra is szükség lehet még a szakképzésben, vallja Szamosi Lóránt. – Gyenge vállalkozói rétegre például hiába akarunk erős szakképzést építeni. Kevesen foglalkoztatnak tanulót, mert kicsi a teherbíró képességük. Ha az állam támogatja is a kis- és középvállalkozásokat, a gazdasági helyzettől nem tudják magukat függetleníteni. A tanuló-foglalkoztatásért cserében valamiféle adókedvezmény is hasznos lehetne, de az ideális az lenne, ha egyre több megrendelésük, egyre szélesebb piacuk volna, miáltal erősnek éreznék magukat. Ez azért is fontos, mert nem elsősorban a gyáraknak képzünk munkaerőt – hiszen ilyen alig akad –, hanem a kis- és középvállalkozások részére. Amíg ez a réteg meg nem erősödik, véleményem szerint az állam nem engedheti el a „szakképzés kezét”, növelni kell a szakképző intézmények mozgásterét. Elvették például az iskoláktól a szakképzési hozzájárulás kezelését. 

Pályázni lehet, de a Somogyi TISZK mindössze 15 millió forintra tud pályázni, holott csak a siófoki Baross középiskola begyűjtött ennyit korábban a partnereitől. A felnőttképzést is luxus kiengedni állami kézből, a TISZK-ek tíz-tizenöt szakma oktatására volnának alkalmasak, gyarapítva a bevételeiket. Ha az az elvárás, hogy megfelelő gyakorlati jártasságot nyújtsanak a szakképzők (ami nem pótolhatja persze az inaséveket), akkor ehhez pénz is kell, a fejlesztések, a beruházások érdekében. 

Megteltek a vitrinek a TISZK siófoki székhelyiskolájában 

Megteltek a vitrinek a Barossban, a Somogyi TISZK siófoki székhelyiskolájában – jelzi a főigazgató, hogy sikeres hat évet tudhatnak maguk mögött. Szamosi Lórántot 2008 óta háromszor választották meg főigazgatónak; ötszáz dolgozó, ötezer diák bizalmát érezheti hát. – 2009-ben a somogyi kamara Minőségi Díját kaptuk meg, 2010-ben Dél-dunántúli Minőségi Díjban, tavaly Somogyi Szakképzéséért Díjban részesültünk – sorolja Szamosi, aki huszonegy éve él Siófokon, de szülővárosát, Nagyatádot sem feledi. Történelem-földrajz szakos középiskolai tanárként kezdte, 1996-ban az első tanárok egyike volt a Kodolányi főiskola Siófokra települt intézetében. – Ma a főigazgatói beosztás már nem teszi lehetővé a rendszeres tanítást, de hogy ne jöjjek ki a gyakorlatból, a Kaposvári Egyetemen óraadóként vezetéselméletet tanítok. 

Azért tartja fontosnak az elmúlt évek TISZK-sikereit a főigazgató, mert ahogyan mondja, „akadtak külső és belső nehézségek is”. Három fenntartójuk volt a hat esztendő során, ráadásul az utóbbi évek a folyamatos forráskivonásról szóltak (amikor egy, a TISZK hiányát taglaló felszólalását idéztük lapunkban 2012 elején, a mostani Klik-et eggyel megelőző fenntartóval még munkaügyi jogvitába is keveredett emiatt, de végül a főigazgató jött ki jól belőle – a szerző). – Érdekvédelemre és lobbira is szükség van néha – teszi hozzá. – Közéleti szereplők és cégvezetők, ismert és a TISZK-hez valamilyen módon kötődő személyiségek (Mocsai Lajos, Mathiász Gábor) segítsége is kell a sikerhez. A jelenlegi fenntartó Klik-kel harmonikus a kapcsolatunk, a 2014-es évbe egy megújulni képes és pozícióit megtartó, sőt, erősíteni akaró Somogyi TISZK lépett.