2012-12-05
Iskolaállamosítás: két szabaduló, és az utolsó számtanlecke
Január 1-től az iskolák átkerülnek az önkormányzatoktól állami fenntartásba. A háromezer fő fölötti települések ugyanakkor a működtetői maradnak az általános- és középiskoláiknak, kollégiumaiknak, ám ezek az önkormányzatok kérhették, hogy az állam vállalja át e a feladatokat is tőlük. A háromezer főnél kisebb falvak esetében az intézmények működtetése is automatikusan állami feladat lesz, viszont ezek is kérhették szándéknyilatkozatban, hogy megtarthassák a működtetés jogát.
– Valamennyi jelentkező, háromezer fő fölötti település igen választ kapott a kormánytól a kérésére, hogy visszaadná az államnak iskolái működtetési jogát is – mondta Gloviczki Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkárság közoktatásért felelős helyettes államtitkára kedden Kaposváron, miközben ismertette a köznevelési intézmények új struktúráját, s bemutatta a kialakításában közreműködő somogyi tankerületi igazgatókat. – Ám az igen választ egy befizetési hozzájárulási kötelezettségi ajánlattal együtt kapták az önkormányzatok. Az is tudható már, hogy viszonylag rosszul járnak majd azok az önkormányzatok, amelyek – azért, hogy szabaduljanak ettől a tehertől – irreálisan nagy összeget vallottak be arról, hogy mekkora terhet jelentene számukra a működtetés. Ugyanis ennek arányában állapítottuk meg a hozzájárulási kötelezettséget is.
A háromezer fő alatti települések esetében összetettebb a helyzet Gloviczki Zoltán szerint, mert e települések esetében sokkal komolyabban jöhet szóba, hogy mennyire látszik képesnek egy-egy falu iskoláinak működtetésére.
Információink szerint Ádánd, Balatonszemes, Bárdudvarnok, Buzsák, Ordacsehi, Szőlősgyörök és Zamárdi megtartaná az iskoláját.
Gloviczki Zoltán szerint már megszületett a minisztérium részéről az ajánlat az önkormányzatok felé, amiben meghatározták annak a hozzájárulásnak az összegét, amelyet akkor kellene fizetniük, ha átadnák iskoláik működtetését is az államnak. Az ajánlatot szerdáig postázza a minisztérium, s az önkormányzatoknak kilenc napjuk van arra, hogy döntsenek.
A köznevelési intézmények új struktúrájáról szólva a helyettes államtitkár azt mondta: január elsején oktatástörténeti jelentőségű lépés következik. Majd hozzátette: az állam, amely évtizedek óta felelős azért, hogy a magyar iskolákban a diákok hozzájussanak a megfelelő színvonalú oktatáshoz, viszonylag nagy kihagyás után megpróbál visszahelyezkedni abba a szerepébe, hogy erre ne csak kötelezze a magyar ifjúságot és a családokat, hanem segítséget is maga nyújtson ebben. – Január elsejétől direkt módon veszi vissza az állam az oktatásirányítási szerepét – mondta Gloviczki Zoltán –, államosításnak szokták becézni ezt az aktust. Ám valójában arról van szó, hogy az állam valamennyi magyar iskolájában egységes elvek alapján a szakmai irányítást veszi át az önkormányzatoktól. Az elkövetkező időszak munkája elképzelhetetlen a kormányhivatalok, a leendő járási hivatalok, a polgármesterek, a helyi közösségek nélkül.
A fenntartói feladatok koordinálását a központi és területi szervekből álló Klebelsberg Intézményfenntartó Központ végzi majd. A területi szervezeti egységek a járási és megyeközponti tankerületek lesznek, melyeket tankerületi igazgatók irányítanak, Somogyban nyolcan: Siófokon Cser Lajosné, Barcson Cservölgyiné Rácz Ildikó, Tabon Gruberné Kis-Pál Andrea, Fonyódon Farkasné Szabó Ildikó, Csurgón Fazekas Ede Máté, Nagyatádon Huszár Hajnalka, Marcaliban Tóth László Norbert és Kaposváron Stickel Péter. December 15-ig kell a tankerületi igazgatóknak megkötniük a helyi önkormányzatokkal, az eddigi intézményfenntartókkal azt a szerződést, amely az átadás-átvételnek a legmarkánsabb dokumentuma lesz. Az átalakítás országosan 2748 köznevelési intézmény átvételét jelenti, és közvetlenül 126 ezer pedagógust és 1,2 millió tanulót jelent.
