2012-12-11
Mit ér a termék, ha helyi? Labirintusban a tudatos a vásárló
A 21. század embere számára alapvető kérdéssé vált az egészséges táplálkozás, az élelmiszerbiztonság, az asztalra kerülő élelmiszerek megfelelő beazonosíthatósága, élettani hatásai. A Kaposvári Egyetem már esztendők óta kiemelt figyelmet fordít agrár- és élelmiszertudományi tudásközpontjának kiépítésére, mely a szántóföldtől az asztalig nyomon követhetővé teszi a termékláncot élelmiszerbiztonsággal, nagy hozzáadott értékkel.
– Kaposvár és környékének élelmiszeripara és kiskereskedelme kellőképpen fejlett, hogy menedzselni tudja a projektet – jelentette ki Szakály Zoltán, a Kaposvári Egyetem marketing és kereskedelem tanszékének docense. – Az egyetem tudományos hálózata pedig képes rá, hogy végigkísérje a termékek útját. A fő cél, hogy márkázott, kiváló minőségű, magyar termék kerüljön a fogyasztók asztalára.
Az egyetemi docens szerint a kaposvári hús- és tejipari cég megfelel a kritériumoknak, mindkettőnél odafigyelnek a minőségre, a nyomon követhetőségre és az egészségességre.
– Egy húsz országra kiterjedő piackutatás megmutatta, minden fogyasztó árérzékeny, s a magyar sem tér el sokkal jobban nyugat-európai társaitól – folytatta Szakály Zoltán. – Viszont a magyar vásárlók számára fontosabb az áru származási helye, mint másoknál.
Ennek ellenére idehaza mégis meglehetősen sok az importtermék a boltok polcain, a tejtermékek esetében például kirívó a differencia, ráadásul a külföldről behozott áru sok esetben olcsóbb a hazainál.
– Helyes az a kormányzati törekvés – állította a docens –, hogy helyzetbe akarják hozni a hazai termékeket, ehhez azonban versenyképes árak kellenének. Ha utóbbi teljesülne, a felmérések szerint a hazai fogyasztók 85 százaléka a magyar termékek mellett döntene.
A lokális, helyi jelöléssel ellátott termékek fontos lépést jelenthetnek a vásárlói szimpátia elnyerésében. A helyi termékekhez sokkal jobban kötődnek a környéken élők, jó példa erre, amióta a kaposvári tejipari cég bevezette „100% somogyi” márkacsaládját, a tudatos vásárlók 80 százaléka lecserélte erre régi márkáját.
– Persze alapkérdés a hitelesség – figyelmeztetett Szakály Zoltán –, de úgy tűnik, az idén elfogadott Magyar Termék-rendelet rendet tesz ezen a vonalon.
A törvényi szabályozás visszaszoríthatja a visszaéléseket, ugyanakkor sok gyártónak gondot okozhat a Magyar Termék-logó használata, hiszen az alapanyaguk több mint fele import. Ilyen lehet például a kaposvári húsipari cég is, mely önhibáján kívül – nincs elég sertés az országban – kénytelen több import nyersanyagot felhasználni, így viszont csak a Hazai Termék logóra jogosult – Szakály Zoltán szerint ez ugyan marketingszempontból csak elenyésző hátrány, ugyanakkor, ha nem lesz elegendő hazai alapanya az élelmiszertermelésben, megbukik az egész magyar termék-projekt.
Persze a termék helyi jellege mellett legalább annyira fontos választási szempont a vásárlóknál az egészségessége. A Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (KÉKI) hazai és spanyolországi felmérései alapján a magyar fogyasztókat például sokkal jobban aggasztják az egyes tartósító anyagok, csomagológázok, mint az ibériaiakat.
– A spanyol vásárló kényelmesebbek – állította Szűcs Viktória, a KÉKI munkatársa. – A magyarok jobban odafigyelnek, emellett a hazai média is sokkal többet foglalkozik az élelmiszerekkel, mint Spanyolországban. Persze ebben az is közrejátszik, hogy odakint jóval kevesebb az élelmiszerhamisítási botrány, mint nálunk.
A KÉKI felmérése szerint ugyan mindkét országban árérzékenyek a fogyasztók, ám idehaza a tartósítószerek jelenléte és milyensége fontos összetevő a vásárlásnál, s így a magyar vásárlók inkább hajlandóak többet fizetni egy egészségesebbnek tűnő termékért.
Az elmúlt években amúgy is megváltoztak a vásárlási szokások, korábban a fogyasztók nagy része főként a tápértékre és az élvezeti értékekre koncentrált – a magyarok inkább az utóbbi kategóriába tartoztak.
– A Kárpát-medencére egyfajta sajátos ízbőség volt jellemző
– magyarázta Biacs Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. – A világtrend szerint azonban a táplálkozásban egyre nagyobb szerepet kap az egészségmegóvás, ami nem a kalória, a fehérje, a zsír vagy a szénhidrát hiányát jelenti, hanem a biológiai aktív anyagok jelenlétét. Fontosak a vitaminok és az ásványi anyagok, főként a jód és a vas, emellett teret nyernek az antioxidánsok, melyeket a szív- és érrendszeri, valamint a rákos megbetegedések megelőzésében tartanak fontosnak.
Az európai szabályozás azonban sok mindent nem enged még a gyártóknak, így például külön nem reklámozhatóak a probiotikumok, noha meggyőző tudományos eredmények szólnak mellettük.
– Lehet a termékekben, csak éppen nem szabad külön felhívni rájuk a fogyasztók figyelmét – mondta Biacs Péter Ákos. – A probiotikumok mellett a rostanyagok és a gyógynövények is ilyen szabályozás alá esnek. Előbbiek több fontos tápanyagot visznek ki magukkal a szervezetből, utóbbiaknál pedig a származási hely, az ellenőrizhetetlen környezeti háttér okozhat gondokat. Mert ma már fontosabb szempont a piacképességnél a biztonság, ezen belül is a higiénia, ami nemcsak a humán részre értendő, hanem a gépekre is: alapvető elvárás, hogy teljesen szétszedhetőek és tisztíthatóak legyenek a gyártósorok, ugyanis a tömegétkeztetés idejében egyetlen hiba is tömeges megbetegedéseket okozhat.
