A címer leírása: pajzs alakú címer, halványkék alappal, benne álló oroszlán és griffmadár. A két álló alak piros színű szőlőfürtöt tart. A két alak alatt úszó hal. A pajzs felett Balatonmáriafürdő felirat. A pajzsot két oldalt sárga, zöld szőlő levelek, koszorú öleli.
Balatonmáriafürdő község címere az Andrássy család grófi címerpajzs alakja alapján készült. (A község lakói az alapító iránti tiszteletből, Széchényi Imre gróf feleségéről, Andrássy Máriáról nevezték el a községet Mária-telepnek, később Balatonmáriának, majd Balatonmáriafürdőnek.)
Az Andrássy család grófi címerében szerepel a griffmadár és az oroszlán mint szimbólum. Az oroszlán az erő és a hatalom jelképe, a griffmadár részben szintén az erő, de legfőképpen a bölcsesség szimbóluma. A címer jelentése: bölcsességgel, erővel, hatalommal védeni a községet, a Balatont, a gazdaságot.
Az Andrássy család címerében látható 9 ágú, grófi korona elhelyezkedését követi a község nevének felirata, amely a címerpajzs felett nyújtottan helyezkedik el.
A kék színű alapon, bal oldalon álló aranygriff és a jobb oldalon álló aranyoroszlán vörös szőlőfürtöt tartanak közösen. A szőlő a község szőlészeti múltjára utal. A griff és az oroszlán karmai alatt, jobb oldalra néző ezüst hal utal a Balatonra és a halászatra. A címerben a kék szín a Balaton kék vizét jelképezi.
A pajzs jobb és bal oldalát a szöveg kezdetétől és végétől, a betűmagasságot azok kétharmad részével mellettük felnyúló függőleges arany-zöld színű szőlőlevél-ornamentika zárja a pajzs alsó harmadáig. A szőlőlevél szintén a szőlőművelésre utal.
A helységnév betűi és a kontúrok feketék.
Balatonmáriafürdő története
A Festetics család birtokát képező keresztúri selymes, homokos Balaton part az 1880-as években már a csendet, pihenést szeretők kedvelt területe volt, de ekkor még a keresztúri bivaly csorda legelészett itt. Az 1891-es filoxéra vész elpusztította a zalai part szőlőskertjeit. Ezért az akkori földművelésügyi kormányzat Széchényi Imre grófot bízta meg, hogy Keresztúr határában vegyen bérbe a hat kilométer hosszúságú uradalmi területen 317 holdat és alakítson ki ott 585 telket a homokon, amelyben a filoxéra nem él meg. A kormánybiztos saját maga vezette az első szőlők ültetését.
Az elszegényedett és koldusbotra jutott zalai bortermelő családok vették bérbe a parcellákat, akik döntően Badacsonytomaj és Meszes-györök (ma, Balatongyörök) községekből jöttek. Az egyszerű vincellér családok (Bándi, Wenczel, Csabi) mellett nagy szőlőterületei voltak tehetős nagykanizsai és budapesti polgár családoknak is: Aczél, Hercegh, Sólyomvári (Schnetzer), Sártóry. Az eredmény minden várakozást felülmúlt.
Az 1896-os első szüret bőséges volt, aminek az emlékére kőkeresztet állítottak a telepesek. Hálából a telepítő kormánybiztos feleségéről Andrássy Máriáról nevezték el a területet (Mária –telep). A Fonyód felé eső részeket Szőlő-telepnek és Hullám-telepnek kezdték hívni. Ki kell hangsúlyozni, hogy a századforduló éveiben csupán néhányan töltötték az egész évet Mária-telepen, a nagy többség az északi parton lakott és nyáron csónakkal, télen szánkóval kelt át a Balatonon, hogy gazdálkodjon.
Ideiglenes házikók és hajlékok épültek, de a tehetősebbek nyaraló villát is építettek a végeláthatatlan szőlőkben. A szőlő- és borkultúra egészen az 1970-es évekig fennmaradt, amikor szinte teljesen felparcellázták a nagy szőlőskerteket. Fellendült a fürdő élet is, mivel a gazdák nyáron a házakat bérbe adták a pihenni vágyóknak. A vízben fürdőbódékat emeltek, majd 1902-ben megalakult az első fürdőegylet. Az első villák egyike volt a híres Béla-vár, amelyet Bernáth Béla marcali ügyvéd épített, ahol felejthetetlen nyarakat töltött gyerekkorában Bernáth Aurél a későbbi neves festőművész. Aki érzékletesen írta le a Balatonmária hős korát, Így éltünk Pannóniában című önéletírásában.
A húszadik században sok művész alkotott és alkot ma is községünkben a Balaton által ihletett légkörben (Tőkés Sándor festő, Bognár Károly faszobrász, Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy) Az utóbbi művész különösképpen ragaszkodott a Máriához, mert amikor csak tehette itt tartózkodott népes családjával. Nevét viseli, és az életművét gondozza a balatonkeresztúri Bárdos Lajos női énekkar)
Miután a Déli Vasút Társaság megállóhelyet létesített, felgyorsult a fejlődés és újabb parcellázásokra került sor. 1902-ben már hajókikötőt terveztek, amely csak 1969-ben valósul meg. 1912-ben megépítette Dr. Szigethy Károly orvos a az első, 36 szobás Máriai szállodát, amely hat holdon lett kialakítva és a Park Szálló nevet kapta. Sorra épültek a panziók, lakóházak és rövid időn belül a Dél-Balaton egyik legkedveltebb üdülőhelye lett.
Web: www.balatonmariafurdo.hu
Tel: (85) 575-026 T/F: (85) 376-821