Heraldikai leírás: Hasítással és vágással négy részre osztott álló háromszögű pajzs boglárpajzzsal. A pajzs első zölddel és ezüsttel hasított mezejében a mező színeivel váltakozó színű, lebegő helyzetű tölgyfa áll. A második kék mezőben ezüst horgony lebeg, a harmadik kék mezőben három, enyhén jobb haránt helyzetű, balra úszó ezüst hal, a negyedik vörös mezőben három ezüst pólya. Az arany boglárpajzsban fekete halmon feketével ábrázolt Szent Kristóf halad balra, akinek nyakában az arany glóriával ékesített gyermek Jézus ül.
Magyarázat: Az első mezőben látható lombos fa a község területén lévő sok parkot, zöldterületet jelképezi, az ezüst horgony a település életében kiemelkedő szerepet játszó Balatont és a kompkikötőt szimbolizálja, a három hal pedig a halászatot. A negyedik mezőben szereplő Árpád-sáv a történeti múltra utal, arra, hogy Szántód neve szerepelt már a Tihanyi apátság alapító levelében. A Szent Kristóf kápolna és a községben álló Szent Kristóf szobor miatt került az utazók, révek védőszentjének ábrázolása a boglárpajzsba.
Turizmus / Községtörténet
Községtörténet
A Balaton partjának legszebb részén fekszik Somogy legfiatalabb önálló települése, Szántód. A megye északi kapujának nevezett kisközségben kikötője van a déli partot az északival összekötő kompjáratnak, s ez meglehetősen forgalmassá teszi a közutakat is. A térségben korszerűek a közlekedési lehetőségek. A főútvonal mellett a Balaton-parton végighalad a vasút. a szántódi vasútállomáson négypályás rendező-pályaudvara épült fel. Szántód jelentős közlekedési csomópont.
Szántód Árpád-kori település, már a tihanyi apátság alapítólevelében tesznek említést róla. A Tihannyal való összeköttetés egyidős a faluval, már II. Endre 1211-es birtokösszeíró levelében szerepel a rév kifejezés. E tényt erősíti, hogy IV. Kelemen pápa bullája is megemlíti a balatoni rév létezését. Az átkelőt később II. József a királyi kamara felügyeletébe helyezte, majd a XX. század elején Somogy vármegyéhez, később pedig a Balatoni Hajózási társasághoz került.
Szántódot nem véletlenül nevezik a megye északi kapujának. A község és Tihany közötti kompjárat a szezon alatt hatalmas forgalmat bonyolít le, hiszen a közlekedési eszköz összeköti az északi és déli part legszebb településeit. Az átkelést évszázadokon keresztül fadereglyékkel oldották meg, a múlt században nagy fahajó közlekedett, ma pedig modern kompok szállítják az utasokat és az autókat. 1848-ban a postai forgalomba is bekapcsolták, 1928-tól motoros komphajó szállította az utasokat.
Bár a település önkormányzata a legfiatalabb Somogyban, mégis tapasztalt falufejlesztő módjára kezdtek el dolgozni az elöljárók 1997-ben. Ekkor községházavatót tartottak, önálló falunapot rendeztek, s éppúgy igyekeztek a település lakóinak komfortérzetét növelni, mint a falu arculatán javítani. Rendeletikkel pedig az önkormányzatiság alapjait teremtették meg a községben.
Szántód lakóinak egy csoportja már az önkormányzati törvény megjelenésekor - 1991-ben – törekedett a Zamárditól való különválásra, ám erőfeszítéseiket akkor nem koronázta siker. Négy évvel később, majd 1996-ban újra népszavazást tartottak, s a megismételt alkalommal a többség már az önállóság mellett voksolt. Azután csatlakoztak a balatonföldvári körjegyzőséghez, s velük közösen szervezték meg az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait.
A település legnagyobb bevételeit az idegenforgalomból származó adókból nyeri, amiből jelentős összeget fordít évente a település fejlesztésére és a hivatalok működtetésére. A megalakulás óta egyébként növekedett a község vagyona. Közösségi ház épült, korszerűsítették a közvilágítást, járdák, kerékpárutak készültek, falugondnoki szolgálat létesült. Az M7-es autópálya megépítésének köszönhetően sikerült feloldani az egy időben jellemző és fennakadást okozó közlekedési káoszt is. Az önkormányzat tervei között szerepel a strandok korszerűsítése, miután fontosnak tartják a nyaralóvendégek komfortérzetének javítását. Szántód számít a visszatérő vendégekre, akik ragaszkodnak a Balaton-parti településhez, s jó hírét viszik szerte a nagyvilágba.
Szántód lakóinak száma folyamatosan nő, többségük az idegenforgalomból él. Lakóházaik mellett nagy számú üdülő van itt. Nem kevesebb, mint kilencszáz ingatlant használnak nyaralási célokra a turisták.
Szántód nevezetes idegenforgalmi látványossága a Balatonon kívül Szántódpuszta, amely 1995-ben kapta meg az Európa Nostra-díjat építészeti hagyományainak őrzéséért, s az értékes műemlékek helyreállításáért. A majorságot I. András adományozta a tihanyi apátságnak, s többnyire egyházi birtok volt. Amikor II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, a tihanyi bencés apátság birtokai, az un. vallásalap tulajdonába kerültek. A kincstár 1785-ben Szántódot Pálóczi Horváth Ádámnak adta bérbe, aki csaknem egy évtizedig élt, gazdálkodott a birtokon. Számos irodalmi műve itt született, több levelét innét keltezte. Kapcsolatban állt és levelezett korának számos ismert és kiemelkedő személyével: Kazinczyval, Csokonaival… Sokoldalúsága és nagy olvasottsága miatt kortársai polihisztornak tartották. A szántódi Közösségi Ház az ő nevét viseli.
A puszta legszebb része a Kristóf kápolna, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tihanyi félszigetre, s a Balaton északi partjára. Ma a legtöbb nézőt a lovasprogramok vonzzák Szántódpusztára, amely nemzetközi versenyeknek is gyakran otthont ad.
Ön megtisztelt bennünket azzal, hogy felkereste weblapunkat, s érdeklődik fiatal településünk iránt. Szeretettel várjuk és fogadjuk a hozzánk látogató kedves vendégeket. Községünk vízparti és dombvidékes csendes környezete alkalmas arra, hogy nyugodt pihenést, kisebb-nagyobb kirándulást, aktív kikapcsolódást biztosítson a természet szerelmeseinek. Honlapunkon igyekszünk minél több információt nyújtani ahhoz, hogy az Ön érdeklődését is felkeltsük Szántód felkeresésére.
Közösségi ház / Állandó programok
Ifjúsági Klub
Helyszín: Pálóczi H. Á. Közösségi Ház
________________________________________
Istentisztelet - Krisztus Szeretete Egyház
Helyszín: Pálóczi H. Á. Közösségi Ház
________________________________________
Könyvtár és Internet használat
Helyszín: Pálóczi H Á. Közösségi Ház
________________________________________
Nyugdíjasok Szántódi Szervezete
Helyszín: Pálóczi H. Á. Közösségi Ház
________________________________________
Szántódi Magyar Nótakör
Helyszín: Pálóczi H. Á. Közösségi Ház
________________________________________
Szántódpuszta Idegenforg. és Kult. Központ
Helyszín: Szántódpuszta
________________________________________
Turizmus / Információs iroda
INFORMÁCIÓS IRODA
Cím: 8622 Szántód, Csokonai tér
Tel./fax: +36 84 /345 046
E-mail: info@szantod.hu
Web: www.szantod.hu
Nyitva: májustól szeptemberig
Szálláshelyek, programok, menetrend-információ,
ingyenes kiadványok, térképek, információs füzetek, tájékoztatás szórakozási és szabadidős lehetőségekről,
internetezési lehetőség.
Az iroda célja a településünkre érkező vendégek minél teljesebb körű informálása a helyi és a környékbeli programokról, lehetőségekről, hogy a Szántódon töltött idő kellemesen, tartalmasan teljen. A Balaton egyik legcsodálatosabb települése az évezredes múlttal büszkélkedő Szántód. Az Információs Iroda munkatársai azon munkálkodnak, hogy az itt nyaralók éppúgy, mint az átutazóban lévő turisták megismerjék és megkedveljék ezt a kis falut és részesei lehessenek a helyiek vendégszeretetének.
Szezonon kívül a Faluház elérhetőségein kérhető információ:
Pálóczi Horváth Ádám Közösségi Ház
8622 Szántód, Iskola u. 9.
Tel./fax: +36 84 / 345 384
E-mail: info@szantod.hu
Web: www.szantod.hu
Polgármesteri Hivatal
Székhely címe: 8622 Szántód,
Iskola u. 9.
Postázási cím: 8622 Szántód, Iskola u. 9.
Telefon: 84/347-685
Fax: 84/347-685
E-mail: szantod@enternet.hu
Honlap címe: www.szantod.hu
Polgármester:
Dolgos János |
|
|
Szabó Gyula |
|
|